Az USL várhatóan hétfőn dönt a romániai választások - köztük az év végén esedékes államelnök-választás - menetrendjéről.
Az USL tavaly azért függesztette fel az alkotmánymódosítás folyamatát, mert az új népszavazási törvényben leszállított harminc százalékos érvényességi küszöbbel akarta megrendezni az új alaptörvényt szentesítő referendumot.
A kormányszövetség elővigyázatosságból szállította le a népszavazások érvényességi küszöbét, hogy a jobbközép ellenzék ne tudja a referendum bojkottjával megakadályozni az alkotmánymódosítást. 2012-ben ugyanis az USL által felfüggesztett jobboldali Traian Basescu államfőnek úgy sikerült megőriznie tisztségét, hogy hívei nem járultak az urnákhoz a leváltásáról rendezett referendumon, így a részvétel nem haladta meg az ötven százalékos érvényességi küszöböt.
Romániában nehéz meghaladni az 50 százalékos részvételt egy voksoláson, mert a névjegyzékben több millió olyan választó is szerepel, aki külföldön dolgozik.
Az USL számára fontos, hogy a következő államfőt már a módosított alkotmány alapján válasszák meg. Az alkotmánybíróság döntése értelmében azonban az új népszavazási törvény a hivatalos közlönyben való megjelenése után egy évvel lép hatályba, tehát leghamarabb 2014. december 15-én lehet majd olyan népszavazást rendezni, amelynek érvényességéhez elegendő lesz a névjegyzékben szereplő választók 30 százaléka plusz egy fő.
Mivel az új küszöb csak decemberben, az új államfő megválasztása után lép hatályba, az USL most azt tervezi, hogy az EP-választásokhoz köti a népszavazást, amely - a májusban még hatályos 50 százalékos érvényességi küszöb meghaladása érdekében - két napig tartana.
A referendumnak egy másik választási procedúrával való összekötése szintén azt a célt szolgálja, hogy az ellenzék ne bíztathassa távolmaradásra híveit.
2003-ban ugyancsak két napig tartott a legutóbbi alkotmánymódosító népszavazás Romániában, akkor azonban nem volt ellenzéki bojkott: az ország az európai uniós csatlakozáshoz igazította alaptörvényét.